Megjelent a World Internet Project (WIP) magyarországi kutatássorozatának éves jelentése az ITHAKA Kht. kiadásában. A WIP az internet társadalmi hatásainak széles körű vizsgálatára szerveződött nemzetközi kutatási program, amely a kaliforniai UCLA Center for Communications Policy és a szingapúri NTU School of Communications Studies kezdeményezéseként indult 1999 nyarán. A WIP, ami immáron hatodik éve ad számot az információs társadalom hazai fejlődéséről és legfontosabb trendjeiről, az ITHAKA Kht. és a TÁRKI Rt. együttműködésében kerül megvalósításra, a BME-ITTK munkatársainak részvételével. A gyorsjelentés most ingyenesen letölthető innen.

Megjelent a World Internet Project (WIP) magyarországi kutatássorozatának éves jelentése az ITHAKA Kht. kiadásában. A WIP, ami immáron hatodik éve ad számot az információs társadalom hazai fejlődéséről és legfontosabb trendjeiről, az ITHAKA Kht. és a TÁRKI Rt. együttműködésében kerül megvalósításra, a BME-ITTK munkatársainak részvételével.

A 2006-ban készült felmérés legfontosabb tanulsága, hogy az internethasználat elterjedtsége hazánkban továbbra is alacsony: ma Magyarországon a 14 éven felüli lakosság 36 százaléka használja rendszeresen a világhálót. A használatot továbbra is erősen befolyásolják a legfontosabb demográfiai tényezők, vagyis a kor, az iskolai végzettség, a jövedelem és a lakóhely. Ezt mutatja, hogy az internethasználók átlagéletkora 20 évvel alacsonyabb a nem használókénál. A fővárosiak több mint fele használja az internetet, míg ugyanez az aránya a kisebb városokban 38%, a községekben pedig csupán 25%. A magasabb jövedelműek és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők szintén jóval az átlagon felüli arányban használják a világhálót. Idén először azonban azt mutatják az adatok, hogy ezek a hátrányok csökkenek: a legtöbb leszakadó csoport körében a penetráció az átlagosnál dinamikusabban bővült.

A nem használat okainak vizsgálata azt mutatja, hogy tovább folytatódik az a trend, miszerint a világhálótól való távolmaradás mögött inkább kognitív-kulturális okok állnak, mint anyagiak. Évről évre egyre kevesebben jelölnek meg olyan indokokat, amik materiális jellegű problémákról szólnak (pl. nincs számítógép, vagy túl drága az internetezés), és egyre többen vannak, akik az érdeklődés és a motiváció hiányára utalnak. 2006-ban, csakúgy mint az elmúlt két évben a vezető oka a nem internetezésnek az érdeklődés hiánya, ezt a válaszlehetőséget a nem használók 47 százaléka jelölte meg. Hasonlóan „népszerű” a „nem érdekli” válasz is, amit a távolmaradók 40 százaléka érez igaznak magára.

További fontos (és örvendetes) jellegzetessége a magyar internetvilág fejlődésének a szélessávú hozzáférések arányának folyamatos növekedése. 2006-ban az otthoni internetelérések több mint háromnegyede valamilyen szélessávú technológián alapul.

További érdekes adatok és elemzések olvashatók a magyar információs társadalom fejlődéséről a Gyorsjelentésben, ami ingyenesen letölthető a www.ithaka.hu/Kutatas/wip oldalról, vagy megvásárolható a www.ithaka.hu, vagy a www.tarki.hu oldalakon, ahol WIP-kutatásokról is bővebb információk állnak rendelkezésre.