"Megnéztem a wiw-en – van egy csomó közös ismerősünk” - A közösségi oldalak fejlődése
MySpace, Facebook és az iwiw – az online közösségek új arca
Az online közösségi oldalak az online közösségek egyik tipikus, és egyre elterjedtebb formája. Néhány évvel ezelőtt az anonim, tematikusan szerveződő, gyakran új emberek megismerésére szolgáló chat és fórum szolgáltatások jelentették ennek a műfajnak a fősodrát. A közösségi oldalak egy definíció szerint azok a web-alapú szolgáltatások, amelyek egy lehatárolt rendszerben publikus, vagy részben publikus profil létrehozását, egy ismerősökből álló lista összeállítását és az azokkal való kapcsolatfelvételt, valamint mindezen kapcsolatok és mások kapcsolatainak megtekintését teszik lehetővé. Az ezen definíciónak megfelelő weboldalak népszerűsége az elmúlt években hihetetlen mértékben megnőtt. A MySpace oldalát a legújabb adatok szerint 2008 júniusában 123 millióan keresték fel, míg a Facebook, ami 2007 áprilisában még 40 millió látogatót számolt, 2008 áprilisában utolérve a MySpace-t júniusban 132 milliós látogatottságot ért el.
A magyar használó: kezdetben volt a wiw...
Amikor online közösségi oldalakról esik szó Magyarországon a többségnek először az iwiw jut eszébe. Ez nem is meglepő, hiszen magyar nyelven a wiw volt az első hasonló jellegű szolgáltatás – mégpedig 2002-es indulásával megelőzve a legnagyobb külföldi portálokat. Mára, bár erről pontos adataink nincsenek körülbelül minden tíz magyar internethasználóból hét tagja ennek a hálózatnak. A Medián WebAudit felmérései szerint nagyjából egymillióan keresik fel egy nap az iwiw oldalát, amivel a közösségi oldal jelenleg a második leglátogatottabb magyar nyelvű webhely. Mindemellett az idegen nyelvű hasonló jellegű szolgáltatásokat (Facebook, MySpace) szintén egyre többen veszik igénybe Magyarországról is.
A World Internet Project felmérése 2007-ben azt találta, hogy a 14 éves és idősebb magyar internethasználók 51 százaléka tagja valamilyen online közösségnek: ez elsőre talán nem hangzik soknak, de a kor szerinti eltérések igen nagyok. A fiatal és fiatal felnőtt internetezők számára az online részvétel ilyen formája a mindennapok természetes része, hiszen csaknem háromnegyedük tagja valamilyen internetes közösségnek.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar tinédzserek például jóval aktívabbak ezen a területen, mint amerikai társaik, akiknek 55 százaléka rendelkezik profillal valamelyik közösségi oldalon. De az idősebbek sem idegenkednek ezektől az oldalaktól: még a 60 évnél idősebb netezőknek is csaknem 20 százaléka tagja legalább egy közösségi oldalnak.
Gyűjtés, informálódás, problémamegoldás és kommunikáció
Az online közösségi portálok, bár hasonlítanak egymásra abban, hogy kontaklisták és profilok készítését teszik lehetővé, ennél általában sokkal több funkciót kínálnak fel. Egy időben talán tényleg a barátok megtalálása és „gyűjtése”, esetleg specifikus események megszervezése (tipikusan osztálytalálkozók) volt a legfontosabb tevékenység, ám ennek mára már vége. Mint kiderült ugyanis, maguk a tagok igen kreatívan használják ki akár a limitált lehetőségeket is, és egyre változatosabb funkciókat adnak az oldalaknak. Manapság nem ritka, hogy valaki a közösségi oldalon „ellenőrzi” jövendőbeli munkavállalóját, munkaadóját, vagy akár új udvarlóját: sokat elárulhatnak valakiről ismerősei, esetleg a kíváncsiskodóval közös ismerősei, vagy csoporttagságai. A tagok találékonyságának kihasználása akár maga a háttér filozófia is lehet: a Facebook-on a tagság fejlesztései folyamatosan bővítik a cselekvési teret, párhuzamosan a klasszikus funkciók állandó finomításaival. Vagyis a közösségi oldalak ma már nem csak a társadalmi tőke szervezésében és megjelenítésében kapnak fontos szerepet: az informálódás, az egyéni tudásbázis növelése, a problémás helyzetek megoldása és a mindennapi élet szervezése (bulik, események) is gyakran ezen a felületen folyik. Mindez kiegészül a beszélgetésekkel, kommenteléssel és a hangulatok, új történések megjelenítésével, ami az azonnaliság és az állandó részvétel érzetét nyújtja a részvevőknek. Kis túlzással azt állíthatnánk, hogy a legfejlettebb közösségi oldalak összetettsége már-már létformává alakítja azok használatát.
Vajon mindez azt jelenti, hogy átalakulóban a közösségi létezés? A mai fiatalok leginkább az interneten szerzik közösségi élményeiket? A jelek szerint drasztikus változásokra nem kell felkészülnünk: a face-to-face élmény nem tűnik el az életünkből, sőt valószínűleg nem is lesz ritkább a korábban megszokottnál. Egy mai fiatalnak ugyanúgy a barátokkal való együttlét és a bulizás a legfontosabb még akkor is, ha ennek megszervezésére már nem a telefont, hanem az online közösség felületét használják. Inkább tapasztalható az, hogy a „valós” társadalmi létezés részévé válnak az online szolgáltatások nyújtotta lehetőségek.
A közösségi szájt, mint üzlet: hagyományos lehetőségek és új megoldások
Jogosan ötlik az olvasó eszébe, hogy ha az online közösségi portálok felületén ennyi ember jelenik meg, és ilyen népszerűek, akkor ebben biztos óriási gazdasági lehetőségek vannak. Erre enged következtetni az is, hogy a MySpace-t 2005-ben 580 millió dollárét vette meg a News Corporation, a Microsoft pedig 246 millió dollárt fizetett a Facebook részvények csupán 1,6 százalékáért 2007-ben. A Magyar Telekom hazai körülmények között szintén nagy befektetéssel tett szert az iwiw-re. Vagyis a paici szféra nagy cégei lehetőséget látnak ezekben az általában önszerveződő módon indult oldalakban. De vajon mi az üzlet a közösségi portálokban?
Legelőször is természetesen a reklám: jelenleg a portálok legnagyobb bevételét a felületen elhelyezett reklámokból származó jövedelmek jelentik. Hasonlóan fontos lehet, hogy a közösségi szájtok felhasználóiról rengeteg adat áll rendelkezésre, és nem csak demográfiai jellegű. Az attitűdökröl és választásokról szóló puha adatok kincsesbányái lehetnek az egyre inkább életmód szerint célzó reklám és marketingkampányok kidolgozásánál.
A legnagyobb figyelem manapság azonban azokat a közösségi erőforrásokat és online közösségi felületeket kihasználó kereskedelmi technikákat övezi, amit összefüggő néven egy új kifejezéssel közösségi kereskedelemnek (social commerce - SC) neveznek. Az e-kereskedelem részeként értelmezhető SC a fogyasztók aktív részvételére épít, ami a közösségi szájtokon (vagy pl. blogokon) nyilvánul meg. Ebből a megközelítésből a kapcsolat jelenti az értéket, hiszen minél több kapcsolódás rendelhető valakihez, az annál több csatornát jelent gazdasági tevékenység kifejtésére. Azonban ezen csatornák lehetőségeinek a kiaknázása egyelőre gyerekcipőben jár, noha számos kísérlet zajlik már erre. Elég megemlíteni a Facebook-on elhelyezhető widget-eket, amelyeken keresztül egy harmadik fél (pl. vállalkozás) is bekapcsolódhat a közösségi oldal rendszerébe.
A lehetőségek kecsegtetőek, azonban a legtöbb szakíró óva int az eltúlzott befektetésektől. A közösségi oldalak generálta hatások még korántsem egyértelműek, a bennük rejlő gazdasági potenciál kiaknázása pedig még messze van attól, hogy új üzleti modell születését ünnepelhetnénk.
